Jászberény, de a Jászság 20. századi történetének meghatározó eseménye volt 1952-ben, amikor létrehozták a Fémnyomó- és Lemezárugyárat, mely aztán fénykorában hatezer embernek is munkát adott. A gyár két jeles vezető egyéniségének, Gorjanc Ignácnak (1924-1987) és László Károlynak (1917-1983) volt ez elsősorban köszönhető. A sors úgy hozta, hogy 2017-ben László Károly 100. születésnapját ünnepelhettük, s Gojanc Ignác halálának 30. évfordulójára emlékezhettünk. Ennek megszervezését a Gépipari Tudományos Egyesület jászberényi csoportja, a Háztartási Gépek Szakosztálya vállalta. Április 28-án tartották az ünnepséget az egykori munkatársak, tisztelők és a családtagok jelenlétében Jászberényben.

Gorjanc Ignác 30 évesen járt először Jászberényben, amikor főmérnöknek ideküldték Csepelről. A neve furcsa, különbözik a jászsági családnevektől, de a magyartól is. A Gorjancz vagy Gorianz család a mai Horvátország – korábban Jugoszlávia – területéről származik. A Gorianz-gorjanc szó egyébként hegyi embert jelent. A gyárigazgató Gorjanc Ignác nevét a hatvanas évek közepéig Gorianz-ként találhatjuk a dokumentumokban. Azonban – talán a kiejtés és a sorozatos elírások miatt – később mindig Gorjancként olvasható a neve.